Először általában a törzsön jelentkezik egy nagyobb (2-10 cm) plakk, majd néhány nap vagy egy-két hét múlva számos kisebb (1-2 cm) rózsaszín folt. Az elsőnek megjelenő plakkot anyaplakknak vagy hírnök-foltnak is szokás nevezni. A kiütések általában nem viszketnek. Általános tünetek nem szoktak jelentkezni, bár egyes betegek beszámolnak a kiütések jelentkezése előtti napokban enyhe rossz közérzetről. Az ovális foltok hossztengelye gyakran fenyőfaszerű rajzolatot mutat a háton.

A tüneteket időnként gombás fertőzésnek vélik. Gyakorlott bőrgyógyásznak az esetek túlnyomó többségének azonban a felismerése nem jelent gondot. Időnként szükség lehet gombavizsgálatra a gombás fertőzéstől való biztos elkülönítés érdekében.

A rendelkezésre álló adatok alapján úgy tűnik, terhesség esetén sem veszélyes a jelentkezése; sem az anyára, sem a magzatra nem jelent kockázatot.

A pityriasis rosea oka nem ismert. A bőrgyógyászok régóta úgy gondolják, hogy valójában egy enyhe vírusfertőzésről van szó. Az utóbbi években őket látszanak igazolni a laboratóriumi leletek: egyre gyakrabban sikerül kimutatni a betegek bőréből a herpes-vírus hetes típusát (HH7 – humán herpesvírus 7-es típus)

Annak ellenére, hogy a vírusfertőzés számos bizonyíték van, gyakorlatban nem tekintik fertőző betegségnek, ugyanis együtt élő családtagokban is ritka, hogy bennük egyszerre vagy egymás után forduljon elő. Ennek valószínűleg az az oka, hogy sokan gyerek- vagy fiatalkorban már átesnek a fertőzésen, és így védetté válnak. A lefolyás azonban olyan enyhe is lehet, hogy nem tulajdonítanak jelentőséget a megjelenő néhány kiütésnek, így ki sem derül a fertőzés.

Az utóbbi években felmerült ugyanennek a vírusnak a szerepe egyes idegrendszeri betegségekben, de ez nem jelenti azt, hogy bőrtünetek esetén ezektől tartani kellene.